Van-e köze Izraelnek az apartheidhez

Tények és ferdítések

Jock L. Falkson cikke alapján

A dél-afrikai kormányok törvényileg valósították meg a teljes elkülönítést és jogfosztást. Izraelben szó nincs bőrszín miatti szegregációról, sőt izrael mintegy 70 ezer etiópiai zsidót telepített le az országba, és a tervek szerint további 30.000-et fogad majd be a közeljövőben.

A zsidó államban drúzok, kurdok, örmények, beduinok, és más nem-zsidó népcsoportok tagjai teljes jogi egyenlőséget élveznek. Drúzok és beduinok a hadseregben is teljesítenek szolgálatot.

A palesztinok által elterjesztett apartheid hazugság, mellyel Izraelt próbálják befeketíteni, része annak a stratégiának, mellyel saját ügyüket próbálják "eladni" a világ közvéleményének. Az olvasókat gyakorlatilag orruknál fogva vezetik. Bármennyire is szeretnék elhitetni, Izrael esetében nincs szó apartheidről.

Térkép: Bantusztánok Dél-Afrikában a faji elkülönítés idején

1.

Az apartheid rendszer alatt Dél-Afrikában a feketék, színesek, indiaiak, malájok, és kínaiak a "nem-európaiak" kategóriájába tartoztak és nem rendelkeztek választói joggal, sem országos, sem tartományi, sem pedig önkormányzati szinten.

Izrael Állam arab kisebbsége (a lakosság megközelítőleg 20%-a) mindig is rendelkezett választói joggal. Több arab párt létezik, arab képviselők ülnek a Knesszetben.

2.

Dél-Afrikában kizárólag a "nem-európaiak" kényszerültek arra, hogy belső "útlevéllel" igazolják magukat. Az 'európaiak" számára 1976-ban személyi igazolványt vezettek be.

Izraeli állampolgárok egységes személyi igazolvánnyal rendelkeznek (teudat zehut), sőt egy ideje már a vallási hovatartozást sem tüntetik fel rajta az izraeli hatóságok

3.

Munkahelyek széles skálája elérhetetlen volt a "nem-európaiak" számára.

A demokratikus zsidó államban ilyen jellegű diszkrimináció nem létezik, sőt a palesztin hatóság területén élő nem izraeli állampolgárságú arabok is vállalnak munkát Jeruzsálemben és egy sor más városban.

4.

A fehérek ingyenesen tanulhattak az érettségi vizsgáig. A feketék oktatását a mélységesen diszkriminatív Bantu Oktatási Akta szabályozta.

Izraelben minden gyermek oktatását államilag támogatják egészen az érettségi vizsgáig. Nincs semmiféle rasszista megkülönböztetés, sőt arabok nagy számban tanulnak a Héber Egyetemen, a haifai, és a beer seva-i felsőoktatási intézményekben.

5.

Dél-Afrikában mindössze egyetlen egyetem létezett feketék számára, Fort Hare városában.

Az Izrael által döntően az arab kisebbség által lakott területeken létrehozzott arab egyetemek mellett, az ország más területein is tanulnak arab egyetemisták.

6.

A feketék és fehérek közötti nemi kapcsolat bűncslekménynek számított, és súlyos börtönbűntetéssel sújtották. Úgynevezett "szex detektíveket" alkalmaztak, hogy inflagrantin érhessék a potenciális "tetteseket".

Izraelben soha nem létezett és nem is fog létezni ilyen gyakorlat. Az állam nem vizsgálja az állampolgárok szexuális gyakorlatát.

7.

A nem-fehérek orvosi ellátását szigorúan szegregált körülmények között, meglehetősen alacsony szinten tartották Dél-Afrikában.

Izrael arab állampolgárai rendelkeznek társadalombiztosítással és élvezik az államilag dotált egészségügyi ellátást.

8.

Dél-Afrikában a kórházakat elkülönítették, a feketéknek fenntartott intézmények forrás- és orvoshiánnyal működtek. A járóbeteg- és mentőszolgálat szintén elkülönítetten működött. A fehéreknek fenntartott kórházak színvonala vetekedett a nyugati kórházakéival.

Izraelben nem létezik semmiféle megkülönböztetés. Arab-izraeli állampolgárok azonos színvonalú és teljeskörű kórházi ellátást kapnak országszerte.

9.

A "nem-európaikat" egy sor szakmában nem alkalmazták Dél-Afrikában. Nem mehettek kereskedelmi, műszaki, számviteli, gyógyszerészeti pályára. A Polgári Szolgálatnak csak fehérek lehettek tagjai, akárcsak a technikumoknak, és az egyetemek többségének. Feketék nem járhattak könyvtárba, a tömegközlekedés nagyrészét vagy nem használhatták, vagy csak szegregált buszokkal közlekedhettek. Postai szolgálatást sem vehettek igénybe. (Forrás: Deborah Posel, The Making of Apartheid)

Izraelben az arabokat nem éri ilyen jellegű megkülönböztetés, ezért az ő esetükben nonszensz apartheidről beszélni.

10.

Dél-Afrikában a feketék számára este 9 után évtizedeken keresztül kijárási tilalmat tartottak fenn, melynek megsértése letartóztatást, börtönbűntetést, deportálást vont maga után.

A demokratikus Izraelben kizárólag a közbiztonságra veszélyes terrorcselekmények esetén, vagy azok elkerülése érdekében zárnak le időnként határátkelőket, vagy a vallási szempontból érzékeny helynek számító jeruzsálemi Templom hegyet. Az állampolgárok mozgását átmenetileg (!) biztonsági, rendfenntartási szempontok korlátozhatják, de ezek ugyanúgy érintik a zsidókat, mint az arab kisebbséget.

Sokan nem tudják, de azok az izraeli zsidók, akik nem a Nyugati Parton élnek, gyakorlatikag nem léphetnek be a plaesztinok lakta területekre, mert a Palesztin Hatóság által ellenőrzött területeken Izrael nem tudja garantálni a biztonságukat. Izrael belső területein (az egykori zöld vonal mögött) nincs ilyen jellegű korlátozás.

Itt hívjuk fel a figyelmet arra a tényre, hogy a zöld vonal soha nem volt nemzetközi határ, csupán ideiglenes fegyverszüneti vonal. Az izraeli és palesztin állampolgárok mozgásának korlátozására NEM vallási, vagy etnikai okok miatt kerül sor, hanem biztonsági megfontolásokból.

Izraelnek, akárcsak más demokratikus országoknak, joga és kötelessége fennatartani a rendet és garantálni állampolgárai biztonságát.

A Gázai övezet, mint izraeli megszállás alatt nem álló entitás blokádjáért egyedül a Hamasz felelős, mely évek óta rakétákkal támadja a szomszédos izraeli településeket. A körülményekhez képest Izrael mindent megtesz azért, hogy a humanitárius szállítmányok korlátozás nélkül, a lehető leghamarabb eljussanak Gázába.

11.

Dél-Afrikában még a sport is szegregáció alá esett. Erre soha nem került sor a demokratikus Izraelben.

12.

Dél-Afrikában "csak fehéreknek" megjelöléssel látták el a pihenésre szolgáló parkok, strandok bejáratait, de még a padokat is. Ez elképzelhetetlen lenne a demokratikus Izraelben.

13.

"Nem-európaiak" nem használhatták az épületek fehéreknek fenntartott bejáratait. Feketék csak a hátsóbejáraton juthattak be.

Természetesen ilyen soha nem létezett és nem is fog létezni a demokratikus Izraelben.

14.

Fekete dél-afrikaiak sokkal kevesebb nyugdíjat kaphattak mint a fehérek. Nem lehettek szakszervezetek tagjai (egészen 1980-ig). Tilos volt sztrájkolni, és a sztrájkolókat szigorúan megbűntették.

Izraelben nem léteznek ilyen restrikciók. A nyugdíjak elosztásában nincs különbségtétel, sőt a sok gyermekkel megáldott arab családok nagyobb mértékű gyermeksegélyben részesülnek, mint a kevesebb gyermeket vállaló zsidó családok.

15.

Az Izraelről valótlanságokat terjesztők előszeretettel emlegetik a Nyugati Part palesztinok által lakott területeit a többi izraeli területtől elzáró falat, mint az "apartheid" élő szimbólumát. A dél-afrikai bantusztánokat nem lehet egy lapon említeni az autonóm Palesztin Hatóság által kormányzott területekkel, melyeket az onnan kiinduló palesztin terrorista tevékenység miatt kellett biztonsági kerítéssel - határvédelmi szempontok figyelembevételével - leválasztani a zsidók által lakott területektől. A fal nyomvonalát katonai szempontok és humán megfontolások egyaránt befolyásolták, mely nagyjából követi az egykori izraeli-jordán demarkációs vonalat. A palesztin lakosság gazdasági érdekeit sértő nyomvonalat már többször is megváltoztatta az izraeli vezetés, a jogsértőnek tartott határozatokat pedig az Izraeli Legfelsőbb Bíróságon lehet megtámadni.

Forrás: